múltunk

Bemutatkozik a gyömrői leánygyülekezet.: A krónikák szerint a II. József Türelmi Rendelete alapján, 1781. évben másodszor újjá alakult Péteri evangélikus egyházközséghez csatolták Gyömrő, Mende, Monor, Üllő és Vasad községek evangélikusait. A gyömrői evangélikus egyház hívei számának alakulására vonatkozó feljegyzések szerint itt 1870-ben 32 fő, 1910-ben 108 fő, 1939-ben 407 fő vallotta magát evangélikusnak. A gyömrői evangélikusoknak még az 1910. évben is a Péteri evangélikus templom állt rendelkezésére. Majd a mendei egyházközség önállósodása után a mendei egyházközség lelkészei látták el Gyömrőn a lelkészi szolgálatot. Két lelkész nevét ismerjük ebből az időszakból: Droba Márton és Detre László. A gyömrői evangélikus lakosoknak legfőbb vágya az volt, hogy a településen belül önálló egyházközséget alakíthassanak, és saját lelkészük legyen. Már az önállósodás előtt megkezdték a templom építését a II. Világháború befejeződése után. Mintegy 500-550 fő adakozott a templomépítésre. Őket nevezték meg evangélikusoknak, hogy ezzel is elősegítsék az önálló egyházközség megalakításának lehetőségét. A községben végső soron 1948. évben vált önállóvá az egyházközség. Az első lelkész Virág Gyula nagytiszteletű úr lett. A templomépítésben nemcsak az evangélikusok segítettek, hanem más felekezetekhez tartozó személyek is. A templomépítést nagyban nehezítette, hogy a háborút követően az anyagbeszerzés nem volt problémamentes, és sok esetben kénytelenek voltak használt anyagot beépíteni. 1950-re vált olyanná a templom épülete, hogy ott istentiszteleteket meg lehetett tartani. A templomépítés szerteágazó szervezésében és a munkák irányításában Virág Gyula lelkész úr kiemelkedő munkát végzett. Az egyház tagjai közül kiemelkedő volt Garamszegi János betonelemeket gyártó kisiparos munkássága, akinek emlékét a templomban márványtábla őrzi. Meg kell említeni dr. Balogh Sándor volt körzeti orvost is, aki ugyancsak jelentős anyagi segítséget adott az építkezéshez. A templom belsejében ugyancsak márványtábla őrzi Kapitány Erzsébet emlékét, aki ugyan református vallású volt, de az egyházat magáénak vallotta és lehetőségéhez mértem messzemenő támogatást nyújtott az egyházközségnek. A templomépítést megelőzően az istentiszteletek, az egykori Irányi utcai Általános Iskola nagytermében (jelenlegi központi orvosi ügyelet épülete) voltak vasárnaponként. Az istentiszteletek megkezdése előtt történt az oltár felállítása egy hozzátartozó kellékeket tartalmazó ládából elővéve. Ez a láda állandóan az iskolában volt. Virág Gyula lelkész úr 6 éves szolgálat után, 1954-ben távozott a gyömrői egyháztól. Ezt követően az alábbi lelkészek váltották egymást: Csákó Gyula 1954-1957; Havasi Kálmán 1957-1958; Rimár Jenő 1958-1960; Vancsó József 1960-1992; dr. Foltin Brúnó 1992-2007; Óvári Péter 2007-2010; A templom építése, illetve ma már felújítása kis lépésekkel ugyan, de folyamatosan halad. A templom harangját az 1950-es években az államosított Pesti evangélikus gimnáziumból kapta. 1960-as évek elején elkészült a parókia épülete is. Jelenleg a 16 ezer körüli lakost számláló kisváros lakossága közül az evangélikusok száma alig éri el a 100 főt. Ennél is kevesebb az istentiszteleteken résztvevők száma. Az utóbbi években jelentős fejlesztések valósultak meg: a harang automatizálása, a gázfűtés bevezetése, mellyel megoldottá vált a templom téli használata, a világítás korszerűsítése, új bejárati kapu elkészülte, vizesblokk kialakítása a sekrestyében. A 2010-es év folyamán - elsősorban az anyagi elerőtlenedés miatt – a mendei és gyömrői evangélikusok felbontották a társegyházi szerződést. Ezt követően a gyömrői gyülekezet közgyűlése lemondott saját lelkész választó jogáról és 2011. január 1-jétől, önálló presbitériumát és gazdálkodását megőrizve, a maglódi gyülekezethez csatlakozott, mint leányegyházközség. Az egyháznak Gyömrőn is az a legfontosabb feladata, hogy a településen élő evangélikus családokat felkutassa, megnyerje őket Krisztus ügyének, visszahívja őket a gyülekezet közösségébe.

4747868.png — PNG image, 1112Kb